Javul a jobbközép imázsa - Elégedettek a németek a válságkezeléssel

Ha eltekinthetnénk az emberi tragédiák tömegétől, a társadalmi sokktól és a gazdaság megrendülésétől – miként természetesen ezektől nem tekinthetünk el, hiszen a közélet nem steril laboratórium –, azt mondhatnánk, hogy a legszűkebb értelemben vett pártpolitikai, hatalmi szempontból a legjobbkor jött a német kormánykoalíció vezető pártjának a koronavírus-járvány. Legalábbis úgy tűnik, uralja a helyzetet, és lassan visszaszerzi a népszerűségét.

2020. május 6., 11:58

Szerző:

A konzervatív-kereszténydemokrata CDU elfogadottsága az elmúlt években, nyilván jórészt a 2015-ben kezdődött menekültválság nem minden szempontból sikeres kezelésmódja, az agyonszidott Willkommenskultur miatt, drámai ütemben hanyatlott, amit jól jelzett a 2017. szeptemberi Bundestag-választáson, majd az egyes tartományi választásokon elért egyre rosszabb eredménye.

Úgy volt, hogy a belviszályok miatt most április végén tisztújító kongresszust tartanak, ami azonban a járvány miatt elmaradt. Közben viszont megállt a párt tekintélyének erodálódása, mert a lakosság nagy része egyelőre úgy ítéli meg, hogy Angela Merkel kancellár és csapata jól tompítja a kibontakozó válságot. Május elején azonban Németország is rálép az élet óvatos, lassú, fokozatos újraindításának az útjára, ami kockázatokkal is jár. Ha elszabadul a Németországban eddig elég jól kordában tartott vírus, akkor a közvélemény egy pillanat alatt elfordulhat az uniópártoktól.

Merkel szempontjából nézve a mélypont talán 2018. október 29. volt, amikor a kancellár – akkori általános megítélés szerint a „Mutti”, a „Mami”, aki megfáradt, és kezdtek vészesen kicsúszni a kezéből a dolgok – hivatalosan bejelentette: a mostani, 2021-ig tartó szövetségi kormányzati ciklus végén visszavonul a politikától, de a CDU elnöki posztjáért már az év végi tisztújító kongresszuson sem indul.

Virus Outbreak Germany Angela Merkel
Fotó: Michael Kappeler

Megindult az utódlási harc, ami a külvilág, illetve elsősorban az Európai Unió számára azt jelentette egyúttal, hogy a kontinens legnagyobb, legerősebb országának a jövőbeli politikai irányvonala bizonytalanná vált. Ilyen körülmények között Emmanuel Macron francia köztársasági elnök hiába fogalmaz meg nagyra törő célokat az európai integrációt illetően, Európa meg sem moccan, ha a németek nem lépnek a franciákkal együtt.

A CDU-elnöki posztért folyó versenyt hajszállal ugyan, de megnyerte Merkel választottja, az AKK-ként emlegetett Annegret Kramp-Karrenbauer, ám a belviszály nem csitult, és AKK alkalmatlannak bizonyult arra, hogy rendet tegyen a párton belül. Nyilvánvalóvá vált, hogy Németország vezetését sem szabad rábízni. Idén februárban aztán be is dobta a törülközőt, így a CDU valódi pártelnök, illetve ami ennél is fontosabb, potens kancellárjelölt nélkül maradt.

Normális viszonyok között most nagyon fontos lett volna, hogy a CDU megtalálja azt a vezetőt, aki – nincs már addig olyan sok idő – 2021-től átvezeti a pártot és vele együtt Németországot a Merkel utáni korszakba, aki újra tudja építeni az uniópártok tekintélyét. Azért beszélünk uniópártokról, mert a CDU, a Kereszténydemokrata Unió nem tevékenykedik Bajorországban, ott a CSU, a Keresztényszociális Unió képviseli a konzervatív polgári politikai spektrumot. A CDU és a CSU országos szinten pártszövetséget alkot, és egyáltalán nincs kőbe vésve, hogy a kancellárt, ha ők jelentik a kormány fő erejét, a CDU-nak kell adnia. Erre a cikk végén röviden még visszatérünk.

A normális viszonyokat azonban elsöpörte a koronavírus.

A nagy rendezvények betiltása önmagában is indokolta a tisztújító kongresszus elhalasztását, de ezt a gondot, ha nagyon akarják, távszavazással, az infokommunikációs technológia bevetésével éppenséggel meg tudták volna oldani. Ám úgy döntöttek, hogy a kancellárjelölt kiválasztása mégsem annyira sürgető, hiszen a szociáldemokratákkal közösen kormányzó CDU–CSU-nak most hatalmas és sürgető feladata van, ami – ha jól abszolválja a vizsgát – egyben óriási lehetőséget is jelent a népszerűség visszaszerzését illetően. Menedzselnie kell a ragály elleni védekezést, majd újra kell élesztenie a szinte az egyik pillanatról a másikra részleges Csipkerózsika-álomba, de legalábbis szendergésbe merült német gazdaságot.

Angela-Merkel

Angela Merkel is megrázta magát: március 18-i beszéde, amelyben kendőzetlen őszinteséggel szólt a járvány elleni küzdelem feladatairól, több megfigyelőt arra késztetett, hogy elmerengjen azon, miként lehet „államférfiúi” minősítéssel illetni egy nőt.

A közvélemény-kutatási számok azt mutatják, hogy a társadalom jórészt elismeréssel vélekedik arról, ahogyan a kormányzat kezeli a helyzetet.

Főleg a CDU és a CSU szövetsége erősödik, de a koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) is elindultak felfelé az utóbbi éveket jellemző népszerűségi hullámvölgyből, bár az ő esetükben időnként mutatkoznak visszaesések. Az Infratest dimap intézet adatai szerint például a CDU/CSU országos választói támogatottsága a február közepén regisztrált 26 százalékról április közepére 38 százalékra emelkedett, egy másik vezető intézet, a Forsa felmérései szerint pedig 27 százalékról 39 százalékra. A jobbközép pártszövetség legutóbb 2017 augusztusában állt ezen a szinten. Az SPD a 2019 tavaszán regisztrált szintig, 17 százalékig erősödött vissza a járvány előtt mért 13-14 százalékról.

A Forschungsgruppe Wahlen elnevezésű felmérő intézet most, a járványügyi lazítások küszöbén olyan adatokat tett közzé, hogy a megkérdezettek 55 százaléka helyesli a tervbe vett enyhítő intézkedéseket, 30 százalék a korlátozások szigorúbb fenntartását pártolná, 13 százalék pedig a korlátozások még kiterjedtebb feloldását szeretné. (A fennmaradó 2 százalék nem tudott állást foglalni.) Az iskolák fokozatos újranyitásával 53 százalék, a 800 négyzetméteresnél nem nagyobb üzletek újranyitásával 46 százalék ért egyet. Azt viszont

94 százalék helyesli, hogy augusztus végéig fennmarad a nagy létszámú rendezvények tilalma. A megkérdezettek 68 százaléka belenyugszik az éttermek és a kávéházak zárva tartásába,

és 60 százalék egyetért azzal, hogy istentiszteletre sem lehet menni. Azt, hogy a közös háztartásban élők kivételével legfeljebb két személy tartózkodhat együtt nyilvános helyen, a német közvélemény 87 százaléka helyesli.

Ugyanez a Forschungsgruppe Wahlen a felmérések alapján osztályzatot is adott az egyes politikusoknak, aszerint, hogy a közvélemény miként ítéli meg a teljesítményüket. A plusz 5 és mínusz 5 közötti skálán április végén Angela Merkel kapta a legjobb minősítést: plusz 2,6-re értékelték az általa nyújtott teljesítményt, ami a hó elején mért 2-höz képest jelentős javulás. Őt követi a CSU-s Markus Söder bajor miniszterelnök, aki április folyamán 1,8-ről 2-re javított.

Tekintettel arra, hogy a CDU-elnöki és egyben kancellárjelölti posztjára pályázó politikusok közül a legjobb osztályzatot szerző Jens Spahn szövetségi egészségügyi miniszter is 1,4-ről csak 1,5-re tudott fejlődni április elejétől a hó végéig, többek szerint jó az esélye annak, hogy a jobbközép uniópártok, ha igazán erős húzóembert akarnak találni kancellárjelöltnek, akkor most nem a CDU soraiból merítenek, hanem Södert emelik pajzsra. Ehhez azonban az is kell, hogy a vírus alulmaradjon a bajorországi csatában a lazítások nyomán is. / Kárpáti János